Hány félék a zsizsikek?

A konyháinkban előforduló károsítók közül leggyakrabban – kissé leegyszerűsítő köznyelvi szóhasználattal élve – a „zsizsikkel” találkozunk. Rovartani besorolás szerint ebbe a kategóriába nem a Bruchidae család fajait tömörítő valódi zsizsikek tartoznak, sokkal inkább egy-egy, az ormányosbogarak családjába sorolható rovarfaj. A latinul Curculionidae család tagja ilyen tekintetben a gabonazsizsik (Sitophilus granarius), és a rizszsizsik (Sitophilus oryzae), igaz ugyanezt a családot gazdagítja az előbbiekhez képest méretét tekintve valamivel nagyobb testű kukoricazsizsik (Sitophilus zeamays) is.

Életmódját tekintve a szóban forgó rovarfajok között leginkább a gabonazsizsik tekinthető „kakukktojásnak”, ugyanis a családjába tartozó fajokkal ellentétben képtelen a repülésre. A konyhába előforduló apró, ám annál agresszívebb kártevők közül kétségtelenül a zsizsikek tudják a legtöbb bosszúságot és kellemetlenséget okozni. Otthonunk vonatkozó helyiségeiben való tartós megtelepedésük pedig – a csótánnyal, muslicával vagy éppen a hangyával ellentétben – szinte kivédhetetlen.

A konyháinkban megjelenő zsizsiket egészen biztosan a boltból szállítjuk haza a megvásárolt élelmiszerrel együtt. Az esetek 99%-ában vagy a papírba csomagolt liszttel, vagy a rizzsel, újabban mind gyakrabban a gabonapehellyel kerül otthonunkba. Megtalálták már a lakásba behordott zsizsik valamely faját olajos magvak, rovarral fertőzött száraztészta, de még szárított növények között is. Legyen szó bármelyik zsizsikfajról, a rovarral való fertőzöttség „pozitívumaként” róható fel, hogy a molyhoz hasonló károsítókkal ellentétben az élelmiszert nem fertőzi meg.

Rizs zsizsik (Sitophilus oryzae)

A rizs zsizsik (Sitophilus oryzae) megjelenését tekintve a gabonazsizsikhez hasonló, ám annál testméretét tekintve valamelyest kisebb, 2,3-3,5 mm hosszúságú bogár. Nemcsak abban különbözik az ormánnyal rendelkező gabonazsuzsoktól, hogy szárnyait repülésre tudja használni. Előbbitől abban is eltér, hogy barna szárnyfedőin négy vöröses folt látható. Nemcsak mozgékonyabb fajról van szó, de a rizszsizsiknek évente kevesebb nemzedéke is van a gabonazsizsikhez képest.

A gabonazsuzsokhoz hasonlóan nem pusztán az árpát, a zabot, a kölest, és a kukoricát károsíthatja, de egyebek mellett a babot és a borsót is. A nyitott tasakban huzamosabb ideig tárolt szárított tésztában szintúgy megtelepszik. Kártétele egyáltalán nem elhanyagolható a mezőgazdasági termelésben sem, hazánk melegebb déli részén az érett kalászosokat előszeretettel károsítja. A rizszsizsiket minden bizonnyal a kereskedelem juttatta el Európába, elterjedése a trópusi és a szubtrópusi országokban rendkívül jelentős. Életciklusa a trópusokon ellenben alig egy hónapos, a forró égövben még a talpon álló gabonavetést is megtámadja.

Az Indiából származó faj kifejezetten jól repül, így aktív módon is terjed, de otthonunkba az esetek többségében valamilyen boltban vásárol árucikkel együtt passzívan kerül be. Földünk meghatározott égöve alatt a melegebb éghajlatú területeken a természetben is megél. A gabonazsizsikhez hasonlóan nem tűri a hidegebb klímát.

A rizszsizsik lárvája a rizsen és kukoricán kívül a búzában, rozsban, árpában, zabban, kölesben és cirokban is megél, de találtak már a fajhoz tartozó egyedet vadon termő gyümölcsökben is. Előfordulhat továbbá a repcében, gesztenyében, lisztben, piskótában, kekszben, kenyérben, akárcsak a feldolgozott dohányban. Kártételük annál nagyobb, minél jobban elhanyagoljuk a konyhaszekrény, illetve a kamra tisztántartását, ugyanis optimális szaporodásához a fajnak háborítatlan nyugalomra van szüksége.

A rizs zsizsik szaporodás, egyedfejlődés, elterjedés

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rizszsizsik kifejezetten sokszor él együtt a gabonazsizsikkel, ebből az is következik persze, hogy egyedfejlődése is ahhoz hasonló. Évente ellenben csak 3-4 nemzedéke van és élettartama is rövidebb a gabonazsizsikénél. A fajhoz tartozó egyedek maximum 1 évet élnek. A rizszsizsik fő kártevője szintén a lárva. A rovar imágója a gabonafélék szemterméseiben – rendszerint a csíra körüli területeken – szabálytalan alakú üreget rág. Ezzel már önmagában is kárt okoz, hiszen tevékenységével nemcsak a helyet készíti elő a lárvájának, de nagymértékben csökkenti a magvak csírázóképességét is.

Mivel a rizszsizsik lárvája számára a szemtermés belső része szolgál táplálékul, a fertőzöttség laikus szem számára is kikövetkeztethető a szem ürülékkel szennyezett mivoltából. További érdekessége a faj egyedfejlődésének, hogy a gabonazsuzsokkal ellentétben a kifejlett rizszsizsik egy szabályos kör alakú nyíláson távozik a gabonaszemből. Kijelenthetjük továbbá, hogy a gabonazsizsiknél szívósabb és ellenállóbb fajta, nagy tömegű elszaporodását a meleg helyiségek és a légszáraz körülmények segítik elő.

A rizszsizsik még a 8-9% relatív nedvességtartalmú terményben is megél, ahol a gabonazsizsik életfeltételei már nem adottak. Védekezni lehet ellenük, de hatékony irtásukhoz szakember kell A gabonazsizsik és a rizszsizsik ellen védekezni lehet, de még a legkörültekintőbbek is könnyen behurcolhatják őket konyhájukba különböző élelmiszerekkel, alapanyagokkal. Sokat tehetünk megtelepedésük ellen azzal, ha a konyhaszekrényekben nem hagyunk kiszóródott gabona magvakat, rizsszemek vagy éppen kekszmorzsákat. A zsizsikfélék elterjedésének megakadályozása érdekében mindig csomagoljuk élelmiszereket külön erre a célra kialakított, jól zárható edényekbe.

Mit tegyen a rizs zsizsik ellen?

A legfontosabb teendő, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy rizs zsizsik van a lakásba, hogy az ember tüzetesen átnézze az élelmiszereket. Minden bontott, bontatlan csomagolást egyaránt át kell nézni, ugyanis a rizszsizsik berághatja magát más élelmiszerekbe is, függetlenül attól, hogy sikerült megtalálni a fő forrásukat.

Minden száraz árut tüzetesen át kell nézni. Lisztet, búzadarát, magvakat, hüvelyes élelmiszereket. A fertőzöttet feltétlenül meg kell semmisíteni. Nem elég egyszerűen csak a kukába kidobni. Az élelmiszer lefagyasztása, felforralása megszünteti az ártalmat, így utána már a kukába is dobhatóak ezek a dolgok.

A száraz áruk jól záródó műanyag tupperban történő tárolása, és időszakos átnézésével egyszerűen kordában tartható egy esetleges rizs zsizsik invázió. A vegyszeres kezelésre a legritkább esetben van szükség. A kifejlett példányok elpusztításával, a fertőzött élelmiszer megszüntetésével, valamint a meglévőek gondos elzárásával ez a probléma rövid idő alatt meg fog szűnni.