A portetű (Troctes divinatorius) morfológiai sajátosságai

A Portetvek (Troctidae), a kéreg- és könyv- tetvek rendjének meglehetősen népes családja.
Ezek többsége meglehetősen apró méretű rovar, és laikus szemmel leginkább a levéltetvekhez hasonlítanak. Általánosságban elmondható róluk, hogy a nedvesebb környezetet kedvelik, de léteznek olyan egyedek is, amelyek a 60 százalékot meghaladó relatív páratartalmat is képesek elviselni.

Akad közöttük több faj, amely képes a szűznemzéssel való szaporodásra. Így amennyiben megtelepednek otthonunk valamely szegletében, gyorsan ellephetik azt. Terjedésük kizárólag passzív úton történik, otthonainkba csak már fertőzött anyaggal kerülhetnek be. A család talán „legjelesebb”, így széles körben ismert tagja a Földön szinte mindenütt elterjedt portetű (Troctes divinatorius).

Ismertségét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy ez az apró méretű tetű leginkább a lakások belső tereiben fordul elő. Megtelepszik a kevésbé mozgatott papírlapok között, régi faanyagokban, de gyakori helyfoglalói a növény- és rovargyűjteményeknek is.

A portetű egy szabad szemmel is látható, nagyságrendileg 1,1-1,6 milliméter nagyságú rovar. Nagyító alá téve könnyen felismerhető szőrökkel határolt szárnycsökevényéről, illetve a teste hosszúságával megegyező csápjáról. A portetű további egyedi alaktani sajátossága, hogy potrohán rozsdavörös foltocskák helyezkednek el.

A portetű elterjedése, életmód, szaporodás

A portetű legjobban a nedvességgel átitatott anyagokon megtelepedő penészgombákat szereti, ám akkor sem tágít, ha papír alapanyagú tárgyak vannak a közelben. Ínséges időkben utóbbi fogyasztására is rákényszerül.

Amennyiben könyveket károsít, főleg a köteteket összefogó dohos ragasztóanyaggal táplálkozik. Mivel fénykerülő és rejtett életmódot folytat, a papírlapok közötti részekben, esetleg a könyv gerincét összefogó papír és vászonlapok repedéseiben lel ideális otthonra.
A portetű laikus szemmel könnyen beazonosítható gyors mozgásáról. Futása fürge és szakaszos, azaz mozgását szinte semmilyen más fajhoz nem hasonlítható módon kis lökésszerű szünetek szakítják meg. Amennyire könnyen megpillanthatjuk tartózkodási helyén, olyan gyorsan el is tűnik látókörünkből.

Rovarirtás során került már elő portetű a falra felrakott, a felületre nem tökéletesen tapadó tapétacsíkok mögött is, mégis legtöbbször a lakások dohos nedves, magas páratartalmú helyiségeiben, esetleg ugyancsak nagy páratartalmú ládák papíralapú tartalma között fordul elő.
A döntően május végétől szeptember elejéig aktív portetű gyakori vendége a hűvös kamráknak és élelmiszerraktáraknak, előszeretettel telepszik meg kárpitozott bútorokban, de még a régi szőnyegek szövetei között is.

A rovar kártétele kifejezetten bosszantó lehet, ugyanis ürülékét a papírra helyezi el. Értékes – esetleg antik – könyvek esetén utóbbi teljes eltávolítása még a legképzettebb könyvrestaurálónak is lehetetlen, ily módon a portetű visszafordíthatatlan szennyezést okozhat. A nőstény portetű leggyakrabban apró repedésekbe rakja le petéit. A faj szaporodásának további érdekessége, hogy a petéből kikelő lárva kifejezetten lassan fejlődik még abban az esetben is, ha nem megfelelő számára környezetének hőmérséklete.

A portetű irtása:

Rovartannal foglalkozó biológusok, illetve rovarirtással foglalkozó szakemberek véleménye szerint a 40% relatív páratartalom alatti közeg már távol tarthatná otthonainktól a hasonló rovarokat. A portetűvel fertőzött terület gyakori takarítása és a lakás rendszeres szellőztetése a páratartalom csökkentése érdekében javasolt. Ha otthonunkban magas a páratartalom, akkor az sajnos kedvez a portetű megjelenésének, de számos más rovar jól érzi magát a magasabb párában. Érdemes a páratartalmat egy még egészséges szinten tartani. Ideális a 40%.

A penész ideális élelemforrás számára, ezért ha a portetűvel fertőzött lakásban penész is jelen van akkor annak a felszámolása kulcsfontosságú a rovar megszüntetése érdekében.

Amennyiben a takarítás és a szellőztetés ellenére továbbra is jelen vannak a rovarok a lakásban, akkor az általános takarítás és portalanítás mellett szárazgőzös tisztítást érdemes végezni a fertőzött területen. Ha egy-egy fertőzött tárgyunk van, akkor azokat valamilyen hőnek kitéve (50 fokos sütő, vasalás, 60C fokos mosás, mikro,szárazgőzös kezelés) átkezelhetjük, de választhatunk valamilyen széles spektrumú hatóanyagot tartalmazó (cipermetrin, permetrin) rovarirtó szerrel is kezelhetjük.