Darázs: lenyűgöző és halálos

Darázs-lexikon: minden, amit egy családi ház tulajdonosnak kötelező tudni a darazsakról, a hatékony túlélés érdekében

A darázs

Jellemzően 15-20 mm hosszúságúak, de fajtól függően méretük elérheti akár a 50 mm-t is. A darázs testfelépítésre legfőképp a hangyára hasonlít, de életmódja inkább a méhhel mutat szoros kapcsolatot.

Hártyás szárnyú rovar, melyeket nyugalmi állapotban két oldalára lapít.

A darázs testét jellegzetes sárgás-fekete rajzolat színesíti, de vannak fajok (ló-darázs), melynek színezete rozsdabarna.

A darázs testét a méhhel ellentétben ritka, rövid szőr borítja, mely szabad szellem nem is észrevehető. Összetett szemekkel, és fejlett rágókkal rendelkezik, melyeket hatékonyan használ táplálékszerzésre.

A darázs ragadozó rovar, és közel 100-200 fajuk él Magyarországon. A legelterjedtebb a kecske-darázs, a német darázs, és a lódarázs.

Nem minden darázs él társadalomban

A darázs legfőképpen közösségi életmódjáról híres, legtöbb esetben kolóniába szerveződve találkozhatunk vele. Ennek ellenére vannak azonban magányos darazsak.

A magányos darázs termetre karcsúbb, mint közösségi társai. Fészküket elsősorban sárból, agyagból készítik, de előszeretettel fészkelnek be növények száraiba is. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, majd erre petéznek. A később kikelő lárva darázs ezekből táplálkozik.

A társas darázs jóval elterjedtebb, mint a magányos darázs. Már fészkelési szokásuk is eltérő. A magányos darazsakkal ellentétben a társas darazsak fészküket inkább faodvakba, háztetők alá, kőrakások alá építik, de nem ritka, hogy egy elhalt féregjáratba költöznek be.

A társas darázs kolóniája elérheti akár a 100-400-as populációt is. A darázs társadalom élén minden esetben egy termékeny nőstény áll. Bizonyos fajoknál előfordulhat “trónfosztás”. A királynőt meddő dolgozó nőstények veszik körül. Ők táplálják a lárvákat, építik a fészket, és védik a kolóniát a veszélytől.

A darázs nem hétköznapi szaporodása

A darázs szaporodási mechanikája nagyban eltérő a rovaroknál ismert egyszerű megtermékenyítésnél. A darázs szaporodása, és egy kolónia élete egy állandó körfolyamat része.

Bár tavasszal van a darázs kirajzásának fő időszaka, a darazsak szaporodásának a bemutatására érdemes átugrani az őszi hónapokra. Az ősz a királynő megtermékenyítésének az ideje. Ez azonban nem a méhecskénél jól ismert násztánc keretein belül történik.

A megtermékenyítés a királynő, és egy termékeny hím között jön létre. Néhány esetben egy királynő több hím darázstól is megtermékenyülhet. Az érdekes része azonban csak most következik.

A hím spermaváladéka a királynő testének egy szűk részében eltárolódik. A spermákra ugyanis csak a következő tavasszal lesz szüksége. Az ősz beálltával a dolgozó példányok elpusztulnak.

A telet csak a megtermékenyített királynő képes átvészelni. Megtermékenyítés nélkül azonban a királynő is elpusztulna. Miközben a darázskolónia kezd kipusztulni, a királynő otthagyja a fészket, és megfelelő helyet keres magának a téli hibernációra.

A tavasz megérkeztével a hibernált királynő magához tér, és elkezdi keresni a fészek kiépítésére szolgáló ideális környezetet. Ami egyáltalán nem biztos, hogy a korábbi fészek közelében lesz.

Miután rátalált a megfelelő területre, a királynő nekikezd a fészek kiépítésének, amibe majd megkezdi a tojások lerakását. A fészek építését, és később a lárvák etetését 4-6 hétig önmaga végzi.

A következőkben, amit nevezhetnénk akár a harmadik fázisnak, megkezdi a tojások lerakását. A sperma, amelyet még ősszel raktározott el, most kerül felhasználásra. Az elraktározott sperma mennyiségével igen jelentős mértékű kolóniát képes nemzeni, anélkül, hogy ismételten meg kellene termékenyíteni. Ebből kifolyólag akár egyetlen királynő képes egy tetemes méretű kolónia kiépítésére.

Minden tojásból meddő nőstény darázs, közismert nevén dolgozó születik. Az etetésüket egy ideig a királynő maga végzi, de amint a dolgozók felnőtté váltak a királynő végleg visszahúzódik.

A dolgozók átveszik a királynő eddigi feladatait, így ő már csak a tojások rakásával foglalkozik.

A nyár végeztével a tavaly ősszel elraktározott sperma kezd kifogyni. Ekkor rakja le utolsó tojásait, melyből termékeny hímek és nőstények (királynő) kelnek ki. A fiatal királynők megtermékenyítését azonban nem az újdonsült hímek végzik el.

A termékeny hímek kirepülnek a fészekből, és társat keresve más kolóniák királynőit termékenyítik meg. A hímek azonban a megtermékenyítést követően elpusztulnak.

Ez idő alatt az alapító királynő, és a kolónia dolgozói fokozatosan elpusztulnak, míg az újdonsült királynők a megtermékenyítést követően felkészülnek a télre. És a körforgás kezdődik elölről!

A darázs lenyűgöző fészeképítési technikája

A darázs áldozathozatali, és szaporodási képességei mellett, fészeképítési technikája előtt is kalapot kell emelni. A darázs fészek építését eleinte a királynő végzi, majd a dolgozó példányok teljes egészében átveszik ezt a feladatot.

A fészek alapanyagát fák, papírok kirágásával nyerik, melyet nyálukkal ragasztanak össze, és illesztenek a fészekbe. Ha a fészek kiépítésére elfogyna a hely, képesek akár lyukat rágni maguknak a falba, hogy kolóniájukat bővítsék.

(Éppen ezért a fészekből kivezető nyílásokat sosem szabad betömni, mert akár be is rághatják magukat a lakásba.)

VIDEÓ – a darázs fészeképítése

A darázscsípés veszélyei

Bár a darázs alapvetően az embert nem bántja, ha veszélyt éreznek bátran támadnak. Fullánkjukat gond nélkül szúrják át a bőrfelületen. A méhhel ellentétben a darázs azonban több szúrásra is képes, mert fullánkja nem szakad be az áldozatba.

Csípésükkel a helyi tüneteken túl, szélsőséges túlérzékenységet is kiválthatnak, legrosszabb esetben pedig akár halált is okozhatnak.

A fullánkkal átjuttatott méreganyag nagy részét acetilkolin alkotja. A méreg toxintartalma a darázs étrendjétől is függ. Az inkább rovarokat, húsokat fogyasztó darázs csípése mérgezőbb.

A darázs csípése rendszerint helyi duzzanatot okoz. A csípés helyén bevérzés, sejt-, és szövetlehalás is bekövetkezhet. A darázs csípése 1 órás fájdalommal, és több napos viszkető érzéssel jár. Így reagál a szervezet az idegen anyagokra.

Szélsőséges esetben túlérzékenység léphet fel. A vérbe kerülő mérgező anyagok az immunrendszert ellenanyag termelésre késztetik, aminek a hatására a szervezet érzékennyé válik. Egy ismételt csípést követően a fokozott antitest termelés hatására az arra hajlamosak allergiás megbetegedést kaphatnak. Voltaképp nem is a csípéstől, hanem az antitest termelésétől.

Az allergiás reakció szélsősége esetben anafilaxiát okozhat. Tünetei: szédülés, alacsony vérnyomás, ziháló lélegzés, ajak-, nyelv-, arcduzzadás, szívritmuszavar, ájulás. Ha hasonló tünetei vannak, vagy a duzzanatok nem a csípés helyén keletkeznek, azonnal forduljon orvoshoz.

A darázs kiirtásának módszere

Ha az Ön kertjében felettébb nagy darázs kolónia épült ki, vagy úgy látja, ebből később óriási veszélyek lehetnek, a darazsak kiirtása életmentő is lehet.

A háztartási boltban kapható flakonok azonban a legtöbb esetben csődöt mondanak ilyenkor. Használatával a darazsak csak agresszívak lesznek, és azonnal ellentámadásba lendülnek.

Gyakran megnehezíti a mentesítést, hogy a darázs kolóniát tetőcserép alá, valamilyen megközelíthetetlen helyre építik ki. Az alapesetben is veszélyes spray-k ilyenkor már mit sem érnek.

Nem kell azonban együtt élni a darazsakkal, a kertet csak az ablakból szemlélni, és a ház nyílászáróit még a legnagyobb melegben is zárva tartani.

A darázs kiirtásáról bármikor gondoskodhat egy külső szakember segítségével.

Bármilyen lehetetlen helyre is egyék be magukat a darazsak, az esetek 95%-ban teljesen ki lehet őket irtani a területről. És ehhez csak annyit kell tennie, hogy tovább olvas:

Darázskolónia felszámolása akár lehetetlen helyeken is>>