babzsizsik
Ez egy Figyelmeztetés
MÉRET: 2- 5 mm SZÍN: Barna/fekete LÁB: 3 pár
Ez egy gyakori élelmiszer kártevő, ami a babban, és egyéb hüvelyes magvakban szokott megtelepedni. Ott lehet a borsóban, lencsében, de még a szójában is. A babzsizsik külsőre 2-5 mm hosszú, tömzsi testű, “antennás” rovar.
A fertőzött élelmiszerek felkutatásával, a tiszták műanyag tárolóban történő elzárásával lehet a leggyorsabban megszabadulni tőlük.
A BABZSIZSIK
Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) egy világszerte ismert, hazánkban pedig kifejezetten gyakori kártevő. A levélbogárfélék családjába tartozó fajt illeti egyébiránt a köznyelv paszulyzsizsik és közönséges paszulyzsizsik névvel is. Ez a hazánkban több mint száz éve ismert kártevő az évek előrehaladásával keveset veszített jelentőségéből, az ellenük való hatékony védekezés továbbra is kihívásokat jelent mind a gazdálkodók, mind a háztartást vezető emberek számára. A legújabb kutatások szerint a babzsizsik jelenléte a klímaváltozásnak köszönhetően bekövetkező hőmérsékleti változásokból – ezen belül is mindenekelőtt az egyre forróbb, szárazabb nyarakból – eredően nem csekély mértékben fokozódhat.
Morfológiája
A babzsizsik imágója mintegy 2-4 mm nagyságú, körte alakra emlékeztető, szürkés, a zsizsikekre jellemző testalkatú bogár. Különös ismertetőjegye, hogy testének hátoldalát igen finom szőrök fedik, a fej és nyakpajzs szürkés sárga szőrzetű. Szárnyfedőin ugyancsak világosszürke, olajbarna és sárgászöld, lesimuló szőrzet található, amelyet világosabb színű, hosszanti sávok szakítanak meg. A szárnyfedő hátulsó pereme vörösen beszegett. A farlemez a hímen vöröses egyszínű, a nőstényen hosszanti, fehéres szőrsávokkal tagolt. A has oldalsó része világosszürke. A közönséges babzsizsik lábai vörösesbarna árnyalatúak. Az utolsó láb combja erősen megvastagodottak, a középen levő nagy fog előtt két kis fogacska található. A nemek elkülönítése az utolsó potrohszelvény, valamint a farfedő érintkezési profilja, illetve a farfedő alakja és szőrözöttsége alapján lehetséges. A kifejezetten invazív fajnak tekinthető babzsizsik petéje legfeljebb 0,6-0,7 mm hosszúságú és alig 0,2 mm széles. Színe fehér, alakja ovális, amely egyik végén kissé kiszélesedik. A kártevő lárvája a kikelés után valamivel hosszabb 1 mm-nél. A feje barnásvörös, és 3 pár 2 íz lába van, melyeknek a végén tapadó horgok tálalhatók. A torszelvények vékonyak és az egész testet ritka állású, hosszú szőrök fedik. A vedléskor lábait elveszti, helyükön csak szemölcsök maradnak. Ugyancsak elveszti a szőrzetet is. Szeme nincs. A fejlődés során zömök, hengeres, ráncolt, húsos, hajlott testtartású kukaccá alakul. A kifejlődött idős lárva hossza alig haladja meg a 3 mm-t. Színe ilyenkor fehér, csak a homlok és a szájszervek vörösesbarna árnyalatúak.
Elterjedése
A közönséges babzsizsik őshazája minden bizonnyal a trópusi Amerika. Innen terjedt el aztán a faj majdnem minden olyan országba, ahol a hőmérsékleti viszonyok szabadföldi fejlődését lehetővé tették, illetve ahol a terménytárolási körülmények áttelelését elősegítették. A babzsizsik melegebb helyeken nemcsak raktárakban, hanem a szabadban is megtálalható, mindenekelőtt a nyári aktivitási periódusban. Megfelelően magas téli középhőmérsékletű országokban még a betakarításkor kipergett fertőzött babszemekben is képes áttelelni. A hűvösebb klímájú területeken azonban mint raktári kartevő jelentős. Hazánkban már az I. világháború után észlelték több helyen is, majd egy időre eltűnt. Mint raktári kártevőt aztán először 1947-ben a nagykanizsai közraktárban azonosították. Azóta a kártétele az egész országban előfordul. Imágója és lárvája egyaránt károsít, de a nagyobb kárt vitathatatlanul a lárva okozza.
Életmódja
Mint a neve is mutatja, a babzsizsik legfőbb tápnövénye a bab, de természetesen más hüvelyesben is fejlődhet. Észleltek már babzsizsiket egyebek mellett a lóbabban, a szójában, a borsóban, a lencsében, de nem ritkán megfordul a bükkönyben, a csicseriborsóban valamint a csillagfürtben is.
A babzsizsik fejlődési ciklusa
A szakemberek véleménye szerint a lárva fejlődéshez szükséges tápanyag mennyisége a frissen kelt imágók testtömegének nagyjából 4-szeresével egyenlő. Mivel egy imágó testtömege 5-6 mg között váltakozik, a raktározott terményben jelentősebb mennyiségű veszteséget okozhat. A babzsizsik nemzedékeinek száma az adott hely hőmérsékleti viszonyaitól függ. Ha a hőmérséklet lehetővé teszi, egész éven át fejlődhet. Fejlődése kizárólag érett, száraz magvakban mehet végbe. Raktárakban főleg az utolsó nemzedék bogarai telelnek át, ha azonban a hőmérséklet nem csökken tartósan a fagypont alá, a pete kivételével más stádiumok is átvészelhetik a teli hónapokat. A megtermékenyített nőstény a petéit a raktározott babszemre vagy más terményekre, esetleg zsákokra egyesével vagy többesével odaragasztja. A nőstény a petéket a babszemek alá véletlenszerű elrendezésben rakja le. Ez megfelel az imágók szinten véletlen jellegű folytonos mozgásának és annak a jelenségnek, hogy a nőstény nem „jelöli” meg azt a babszemet, amelyre vagy amely alá már petézett.
Így károsít
A babzsizsik kártétele még az avatatlan szem számári is könnyen azonosítható. Az érett étkezési bab magjában vagy más hüvelyesen történő károsítását egy vagy több kerek lyuk jelzi, melyeknek átmerője nagyjából 2 mm körüli lehet. Ezek a lyukak legtöbbször nyitottak, és mögöttük üregek találhatók, mivel a kifejlett imágó már elhagyta azokat. A babzsizsik kártétele a világos héjjal rendelkező babszemeken még inkább szembeötlő, hiszen azokon a sötétebb kerek folt, az úgynevezett „ablak” könnyen kivehető. Ha az ilyen babszemet óvatosan felnyitjuk, alatta vagy bábot vagy kifejlett bogarat találunk. A bábozódás előtti kártétel – vagy sötétebb maghéjú báboknál az „ablak” – már értelemszerűen nehezebben észlelhető. A babzsizsik előfordulását leggyakrabban a röpnyílás alapján vehetjük észre. Egy babszemben, a borsózsizsikkel ellentétben, több lárva is fejlődhet, de majdnem mindegyik külön nyilason hagyja el a magot. Az üres röpnyílás babszem már csak a lárvák ürülékével van tele. Magyarországon régebben karantén kartevőnek számított, ma már csupán a veszélyes károsítok listáján szerepel. Hazai viszonyaink között a babzsizsik gyakorlati károsítását leginkább csak babon észlelhetjük. Egyes babfajok zsizsikesedés szempontjából eltérést mutatnak. A babzsizsikkel fertőzött bab mind étkezési, takarmányozási, mind pedig vetési célokra alkalmatlan. Szántóföldön a nőstény az érő babhüvelyen található 2 kopács határán kis lyukat rág, és abba helyezi be a petéit. A lerakott peték száma bizonyos mértékben függ a tápláléktól, 20 és 100 között ingadozik. Az embrionális állapot a hőmérséklettől függően 4-25 nap. A petéből kikelt kis lárva a petehéj egy részét elfogyasztja, majd befurakodásra alkalmas helyet keres.
Elszaporodása és inváziója
A babzsizsik elszaporodásának a korai meleg tavasz, a forró nyár és a meleg ősz kedvez leginkább. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságban a kártétel előrejelzése érdekében állandóan figyelemmel kísérik mind a raktározott, mind a szántóföldön termesztett bab fertőződésének időpontját. Tavasszal, ha a hőmérséklet 13 Celsius fok fölé emelkedett, a bogár mozgása aktívabbá válik, ennek köszönhetően nem ritkán már február végén, március elején is párosodik. A védekezés lehetőségei A zsizsikek elleni védekezésnek számos módja létezik, napjainkra a megelőzés és a kémiai állománykezelés mellett újabb és újabb alternatív megoldások születtek. Igaz utóbbiak a babzsizsik vonatkozásában eddig nem igazán vezettek eredményre. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb megoldásnak a megelőzés látszik, ugyanis a kártevő jelenléte a kártétel alapján jól beazonosítható. Mivel a bab szántóföldi károsítására mindenekelőtt a száraz, meleg nyarakon legvalószínűbb, a betároláskor a babból való mintavétellel egyszerűen kimutatható a kártevő jelenléte. A babzsizsik előszeretettel károsítja a tárolt készleteket, ráadásul könnyűszerrel visszatelepszik a nem elég alaposan kitisztított raktárrészekbe is. Agrárszakemberek az üres raktárak fertőtlenítésére rendszerint gázosítószereket használnak, melyek többségében magnézium-, illetve alumínium-foszfid hatóanyagú szerek. Sokan használnak a szóban forgó kártevők mentesítéséhez deltametrin hatóanyagú rovarölő szereket. Mivel a babzsizsik köztudottan nehezen tolerálja a hideget, hatásos lehet a betárolt bab néhány napos fagyasztóban történő tárolása is, amely a babzsizsik minden fejlődési alakját elpusztítja. A babzsizsik elleni védekezés másik hatékony módját a kémiai állománykezelés jelenti. Mivel a világ minden részén előforduló bogár kártétele már szabadföldi körülmények között is elkezdődhet, a vegetációs időszakban végzett inszekticides állománykezelés jó hatásfokkal gyérítheti a kártevőállományt. A kártevő mentesítésnek erre a módjára mindenekelőtt kontakt hatásmódú rovarölő szerek alkalmasak. Mivel – mint fentebb említettük – a babzsizsik fő kártételi formája a raktári károsítás, állománykezelésre a betárolt szárazbabban is szükség lehet. A készlet gázosítását magnézium-foszfid hatóanyagú gázosítószerekkel végezhetjük. A napjainkban egyre divatosabbá váló integrált szemléletű növényvédelem ugyan a növénytermesztés szinte valamennyi ágában helyet kapott, ám a raktári kártevők elleni védekezésnél egyelőre alig van gyakorlati alternatíva a kemikáliák kiváltására. A kutatási eredmények, azonban bizakodásra adhatnak okot a növényi kivonatok és illóolajok számos esetben bizonyultak hatásosnak a babzsizsik elleni védekezésben repellensként, vagy épp inszekticidként alkalmazva.
A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) egy világszerte ismert, hazánkban pedig kifejezetten gyakori kártevő. A levélbogárfélék családjába tartozó fajt illeti egyébiránt a köznyelv paszulyzsizsik és közönséges paszulyzsizsik névvel is. Ez a hazánkban több mint száz éve ismert kártevő az évek előrehaladásával keveset veszített jelentőségéből, az ellenük való hatékony védekezés továbbra is kihívásokat jelent mind a gazdálkodók, mind a háztartást vezető emberek számára. A legújabb kutatások szerint a babzsizsik jelenléte a klímaváltozásnak köszönhetően bekövetkező hőmérsékleti változásokból – ezen belül is mindenekelőtt az egyre forróbb, szárazabb nyarakból – eredően nem csekély mértékben fokozódhat.
Morfológiája
A babzsizsik imágója mintegy 2-4 mm nagyságú, körte alakra emlékeztető, szürkés, a zsizsikekre jellemző testalkatú bogár. Különös ismertetőjegye, hogy testének hátoldalát igen finom szőrök fedik, a fej és nyakpajzs szürkés sárga szőrzetű. Szárnyfedőin ugyancsak világosszürke, olajbarna és sárgászöld, lesimuló szőrzet található, amelyet világosabb színű, hosszanti sávok szakítanak meg. A szárnyfedő hátulsó pereme vörösen beszegett. A farlemez a hímen vöröses egyszínű, a nőstényen hosszanti, fehéres szőrsávokkal tagolt. A has oldalsó része világosszürke. A közönséges babzsizsik lábai vörösesbarna árnyalatúak. Az utolsó láb combja erősen megvastagodottak, a középen levő nagy fog előtt két kis fogacska található. A nemek elkülönítése az utolsó potrohszelvény, valamint a farfedő érintkezési profilja, illetve a farfedő alakja és szőrözöttsége alapján lehetséges. A kifejezetten invazív fajnak tekinthető babzsizsik petéje legfeljebb 0,6-0,7 mm hosszúságú és alig 0,2 mm széles. Színe fehér, alakja ovális, amely egyik végén kissé kiszélesedik. A kártevő lárvája a kikelés után valamivel hosszabb 1 mm-nél. A feje barnásvörös, és 3 pár 2 íz lába van, melyeknek a végén tapadó horgok tálalhatók. A torszelvények vékonyak és az egész testet ritka állású, hosszú szőrök fedik. A vedléskor lábait elveszti, helyükön csak szemölcsök maradnak. Ugyancsak elveszti a szőrzetet is. Szeme nincs. A fejlődés során zömök, hengeres, ráncolt, húsos, hajlott testtartású kukaccá alakul. A kifejlődött idős lárva hossza alig haladja meg a 3 mm-t. Színe ilyenkor fehér, csak a homlok és a szájszervek vörösesbarna árnyalatúak.
Elterjedése
A közönséges babzsizsik őshazája minden bizonnyal a trópusi Amerika. Innen terjedt el aztán a faj majdnem minden olyan országba, ahol a hőmérsékleti viszonyok szabadföldi fejlődését lehetővé tették, illetve ahol a terménytárolási körülmények áttelelését elősegítették. A babzsizsik melegebb helyeken nemcsak raktárakban, hanem a szabadban is megtálalható, mindenekelőtt a nyári aktivitási periódusban. Megfelelően magas téli középhőmérsékletű országokban még a betakarításkor kipergett fertőzött babszemekben is képes áttelelni. A hűvösebb klímájú területeken azonban mint raktári kartevő jelentős. Hazánkban már az I. világháború után észlelték több helyen is, majd egy időre eltűnt. Mint raktári kártevőt aztán először 1947-ben a nagykanizsai közraktárban azonosították. Azóta a kártétele az egész országban előfordul. Imágója és lárvája egyaránt károsít, de a nagyobb kárt vitathatatlanul a lárva okozza.
Életmódja
Mint a neve is mutatja, a babzsizsik legfőbb tápnövénye a bab, de természetesen más hüvelyesben is fejlődhet. Észleltek már babzsizsiket egyebek mellett a lóbabban, a szójában, a borsóban, a lencsében, de nem ritkán megfordul a bükkönyben, a csicseriborsóban valamint a csillagfürtben is.
A babzsizsik fejlődési ciklusa
A szakemberek véleménye szerint a lárva fejlődéshez szükséges tápanyag mennyisége a frissen kelt imágók testtömegének nagyjából 4-szeresével egyenlő. Mivel egy imágó testtömege 5-6 mg között váltakozik, a raktározott terményben jelentősebb mennyiségű veszteséget okozhat. A babzsizsik nemzedékeinek száma az adott hely hőmérsékleti viszonyaitól függ. Ha a hőmérséklet lehetővé teszi, egész éven át fejlődhet. Fejlődése kizárólag érett, száraz magvakban mehet végbe. Raktárakban főleg az utolsó nemzedék bogarai telelnek át, ha azonban a hőmérséklet nem csökken tartósan a fagypont alá, a pete kivételével más stádiumok is átvészelhetik a teli hónapokat. A megtermékenyített nőstény a petéit a raktározott babszemre vagy más terményekre, esetleg zsákokra egyesével vagy többesével odaragasztja. A nőstény a petéket a babszemek alá véletlenszerű elrendezésben rakja le. Ez megfelel az imágók szinten véletlen jellegű folytonos mozgásának és annak a jelenségnek, hogy a nőstény nem „jelöli” meg azt a babszemet, amelyre vagy amely alá már petézett.
Így károsít
A babzsizsik kártétele még az avatatlan szem számári is könnyen azonosítható. Az érett étkezési bab magjában vagy más hüvelyesen történő károsítását egy vagy több kerek lyuk jelzi, melyeknek átmerője nagyjából 2 mm körüli lehet. Ezek a lyukak legtöbbször nyitottak, és mögöttük üregek találhatók, mivel a kifejlett imágó már elhagyta azokat. A babzsizsik kártétele a világos héjjal rendelkező babszemeken még inkább szembeötlő, hiszen azokon a sötétebb kerek folt, az úgynevezett „ablak” könnyen kivehető. Ha az ilyen babszemet óvatosan felnyitjuk, alatta vagy bábot vagy kifejlett bogarat találunk. A bábozódás előtti kártétel – vagy sötétebb maghéjú báboknál az „ablak” – már értelemszerűen nehezebben észlelhető. A babzsizsik előfordulását leggyakrabban a röpnyílás alapján vehetjük észre. Egy babszemben, a borsózsizsikkel ellentétben, több lárva is fejlődhet, de majdnem mindegyik külön nyilason hagyja el a magot. Az üres röpnyílás babszem már csak a lárvák ürülékével van tele. Magyarországon régebben karantén kartevőnek számított, ma már csupán a veszélyes károsítok listáján szerepel. Hazai viszonyaink között a babzsizsik gyakorlati károsítását leginkább csak babon észlelhetjük. Egyes babfajok zsizsikesedés szempontjából eltérést mutatnak. A babzsizsikkel fertőzött bab mind étkezési, takarmányozási, mind pedig vetési célokra alkalmatlan. Szántóföldön a nőstény az érő babhüvelyen található 2 kopács határán kis lyukat rág, és abba helyezi be a petéit. A lerakott peték száma bizonyos mértékben függ a tápláléktól, 20 és 100 között ingadozik. Az embrionális állapot a hőmérséklettől függően 4-25 nap. A petéből kikelt kis lárva a petehéj egy részét elfogyasztja, majd befurakodásra alkalmas helyet keres.
Elszaporodása és inváziója
A babzsizsik elszaporodásának a korai meleg tavasz, a forró nyár és a meleg ősz kedvez leginkább. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságban a kártétel előrejelzése érdekében állandóan figyelemmel kísérik mind a raktározott, mind a szántóföldön termesztett bab fertőződésének időpontját. Tavasszal, ha a hőmérséklet 13 Celsius fok fölé emelkedett, a bogár mozgása aktívabbá válik, ennek köszönhetően nem ritkán már február végén, március elején is párosodik. A védekezés lehetőségei A zsizsikek elleni védekezésnek számos módja létezik, napjainkra a megelőzés és a kémiai állománykezelés mellett újabb és újabb alternatív megoldások születtek. Igaz utóbbiak a babzsizsik vonatkozásában eddig nem igazán vezettek eredményre. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb megoldásnak a megelőzés látszik, ugyanis a kártevő jelenléte a kártétel alapján jól beazonosítható. Mivel a bab szántóföldi károsítására mindenekelőtt a száraz, meleg nyarakon legvalószínűbb, a betároláskor a babból való mintavétellel egyszerűen kimutatható a kártevő jelenléte. A babzsizsik előszeretettel károsítja a tárolt készleteket, ráadásul könnyűszerrel visszatelepszik a nem elég alaposan kitisztított raktárrészekbe is. Agrárszakemberek az üres raktárak fertőtlenítésére rendszerint gázosítószereket használnak, melyek többségében magnézium-, illetve alumínium-foszfid hatóanyagú szerek. Sokan használnak a szóban forgó kártevők mentesítéséhez deltametrin hatóanyagú rovarölő szereket. Mivel a babzsizsik köztudottan nehezen tolerálja a hideget, hatásos lehet a betárolt bab néhány napos fagyasztóban történő tárolása is, amely a babzsizsik minden fejlődési alakját elpusztítja. A babzsizsik elleni védekezés másik hatékony módját a kémiai állománykezelés jelenti. Mivel a világ minden részén előforduló bogár kártétele már szabadföldi körülmények között is elkezdődhet, a vegetációs időszakban végzett inszekticides állománykezelés jó hatásfokkal gyérítheti a kártevőállományt. A kártevő mentesítésnek erre a módjára mindenekelőtt kontakt hatásmódú rovarölő szerek alkalmasak. Mivel – mint fentebb említettük – a babzsizsik fő kártételi formája a raktári károsítás, állománykezelésre a betárolt szárazbabban is szükség lehet. A készlet gázosítását magnézium-foszfid hatóanyagú gázosítószerekkel végezhetjük. A napjainkban egyre divatosabbá váló integrált szemléletű növényvédelem ugyan a növénytermesztés szinte valamennyi ágában helyet kapott, ám a raktári kártevők elleni védekezésnél egyelőre alig van gyakorlati alternatíva a kemikáliák kiváltására. A kutatási eredmények, azonban bizakodásra adhatnak okot a növényi kivonatok és illóolajok számos esetben bizonyultak hatásosnak a babzsizsik elleni védekezésben repellensként, vagy épp inszekticidként alkalmazva.
IRTÁS/VÉDEKEZÉS
A legfontosabb teendő, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy babzsizsik van a lakásba, hogy az ember tüzetesen átnézze az élelmiszereket. Minden bontott, bontatlan csomagolást egyaránt át kell nézni, ugyanis a babzsizsik berághatja magát más élelmiszerekbe is, függetlenül attól, hogy sikerült megtalálni a fő forrásukat.
Minden száraz árut tüzetesen át kell nézni. Tésztát, teafiltereket, lisztet, búzadarát, hüvelyes élelmiszereket. A fertőzöttet feltétlenül meg kell semmisíteni. Nem elég egyszerűen csak a kukába kidobni. Az élelmiszer lefagyasztása, felforralása megszünteti az ártalmat, így utána már a kukába is dobhatóak ezek a dolgok.
A száraz áruk jól záródó műanyag tupperban történő tárolása, és időszakos átnézésével egyszerűen kordában tartható egy esetleges babzsizsik invázió. A vegyszeres kezelésre a legritkább esetben van szükség. A kifejlett példányok széles spektrumú irtószerrel történő elelpusztításával, a fertőzött élelmiszer megszüntetésével, valamint a meglévőek gondos elzárásával ez a probléma rövid idő alatt meg fog szűnni.
A lárvák képtelenek lesznek kifejlődni, és a babzsizsik gond a múlté lesz.
KÉRDÉS & VÁLASZ
