Ebben a cikkben azt vesszük végig, hogy hogyan lehet megtalálni a legjobb patkánymérget, és hogy van-e egyáltalán olyan jelző jelen esetben, hogy legjobb. Min múlik az, hogy a patkányirtás sikeres lesz, vagy sem. Szót ejtünk, hatóanyagokról, rezisztenciáról, kihelyezési fortélyokról.
Az eredményes patkányirtás ugyanis egy egyébként összetett feladat, és nem csak annyi, hogy az ember vesz egy gazdaboltban, vagy interneten valamilyen patkánymérget, és azt csak kirakja valahogy. Több helyen is elcsúszhat a dolog még akkor is, ha az ember vesz egy egyébként jó patkánymérget.
Kicsit tömény lesz, kicsit szakmai, de másképp nem is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert meg kell érteni a problémát.
Kezdjük is rögtön a legnagyobbal, a rezisztenciával. Ez az a tulajdonsága a patkányméregnek, ami megmondja, hogy az adott hatóanyag, ami a patkányméregben van, mennyire lesz hatékony. Sok kell-e belőle, vagy még több, vagy egyáltalán nem, mert már nem is írtja a patkányokat.
Patkányméreg rezisztencia, a nagy mumus:
Hogy mi a patkánymérgekkel szembeni rezisztencia, és miért fontos, kezdjük rögtön a patkány szaporodásánál. Amíg nálunk embereknél átlagosan 25-30 évente van generációváltás, és átlagosan 1-3 gyereket nemzünk életünk során, addig a patkányok akár 25-30 naponta is szülhetnek, egyszerre akár 12 kölyköt, akik mindössze 3 hónap után már ivaréretté válnak, és ők is szülhetnek. Mire 1-2 éves korában elhullik már ősszülő lesz, amiről mi saját esetünkben már csak családfa-kutatással tudnánk utána járni, mert annyira magas szintű felmenők ezek.
Ez a rendkívül szapora életmód azt is jelenti, hogy szervezetükben sokkal előbb kialakulhat mutáció. Ahogy nálunk embereknél is van például bizonyos antibiotikum-rezisztencia, úgy a patkányoknál is van az irtószerrel szembeni rezisztencia. A szervezetük egyszerűen megszokja. A gyors szaporodás miatt egyszer csak születik egy példány, ami már jobban ellenálló lesz az adott irtószer hatóanyagával szemben. Majd ez tovább adja a génjeit. A legtöbb patkányméreg bár a hangzatos 2. generációs jelzőt hordozza, ez nem olyan forradalmi gyorsaság, mint a telekommunikációban, ahol már jön a 5. generáció. A 2. generációs patkánymérgek is már közel 45 éve használatban vannak.
A brodifakum 1980, a bromadiolon 1998, a difetialon 1978, a flokumafen 1996 óta hatóanyagai a különböző patkánymérgeknek. Magyarul az elmúlt 45 évben a patkányokat ezekkel a 2. generációs patkánymérgekkel írtja mindenki. De ha működik nincs is ezzel baj. Ha működik. Egy 2005-ös szakmai konferencián már szó volt róla, hogy a bromadiolon, és a difenakum hatóanyagnál rezisztenciát tapasztaltak. Előbbinél elég jelentős mértékűt.
Azóta eltelt 15 év, de a még nagyobb baj, hogy az EU irányelvek is változtak, és nemhogy egy alapvetően rezisztenciát mutató hatóanyag engedélyezett tartalmát növelték volna, vagy komoly kutatások indultak volna el új hatóanyagok irányába, szimplán visszavágták a lakosság által felhasználható patkánymérgek hatóanyagtartalmát majdnem a felére. Ez a sztori mivel csak néhány éves, még nincs komoly hatása, de a szakemberek egyértelműen úgy látják, hogy ez gyorsítani fogja a rezisztenciát, hiszen a patkányméreg hatóanyaga kisebb mennyiségben fog a szervezetbe jutni.
A legjobb patkányméreg az, aminek hatóanyagával szemben minimális, vagy egyáltalán nem mutatható ki a rezisztencia. De vajon ezt, honnan fogja tudni az ember? A helyzet az, hogy sehonnan. Ahhoz, hogy laikusként következtetni tudjunk a patkányméreg “hatásosságára”, ahhoz tudunk kellene, hogy annak a nyomorult patkánynak a felmenői korábban milyen patkánymérgekkel, milyen hatóanyagokkal voltak irtva az elmúlt 10-15 évben. Ha szisztematikusan mindig ugyanazok hatóanyagok forogtak, akkor elég valószínű, hogy annál a hatóanyagnál már lesz egyfajta ellenállóképesség, amit tovább támogatott az EU hatóanyag csökkentése.
Szóval a helyzet a rezisztencia miatt nem túl rózsás. Az elmúlt 43 évben jellemzően 4-5 hatóanyaggal irtották a patkányokat, amiknek az ellenálló-képességük sokat fejlődött, és várhatóan még inkább fog most, hogy csökkentett hatóanyagtartalmú patkánymérgek árasztották el a piacot. Elindult egy hozzátáplálási folyamat, mint a kisbabáknál, amikor elkezdik bevezetni az ételeket és a különböző allergéneket. A fokozatosság elve kezdődött el, ami miatt a patkánymérgek hatékonysága valószínű sokat fog romlani.
Amit ön tehet, hogy a lehető legkisebb rezisztenciát mutató hatóanyagot tartalmazó patkánymérget választja, és nem kis mennyiségben, hogy csak kóstolgassák a patkányok, hanem amennyit csak fel tudnak zabálni. Amit 3 évvel ezelőtt megettek hatóanyagot pl. 20 g-os patkányméreg elfogyasztásával, azt most 40g bevitelével tudja megenni.
A flokumafen, brodifakum vagy a difenakum hatóanyagú patkánymérget érdemes keresnie. Bár utóbbinál már mutatható ki rezisztencia, többletfogyasztással még lehet egyensúlyozni. A bromadiolonnál viszont már nagyobb a baj. Amit ön tehet, hogy e 3 hatóanyag közül keres egyet (sajnos van ami szak hivatásos kártevőirtók vehetnek meg), és nem elégszik meg 1 csomaggal, hanem, a patkány etetésére elegendő mennyiséget vesz, nem csak kóstolgatásra. Mi 30 éves kártevőirtói múlttal a hátunk mögött webáruházunkba a brodifakum hatóanyagú patkányirtószereket válogattuk be.
Mert itt vannak a nyavalyás akciórádiuszok.
Amikor “csak ” zabálják a patkánymérget
Azt már tudjuk, hogy a legjobb patkányméreg az, amivel szemben nincs vagy a legalacsonyabb a rezisztencia. Na de miért van az, hogy egy alapvetően jó patkánymérget is csak zabálnak a patkányok? A válasz többször egyszerűbb, mint gondolnánk. Egyszerűen túl sokan vannak.
A patkány akciórádiusza 500 méter sugarú kört mutat. Vagyis, ha nem talál magának megfelelő táplálékot, akkor képes 500 méter sugarú körben mindent bejárni. De azt is tudjuk, hogy a patkányok elég népes családból származnak. Ritkán járnak egyedül.
Ha halmazokban kellene ábrázolni az általuk bejárt területeket, akkor az valahogy így nézne ki:
Ez persze egy nagyon egyszerű, sematikus rajz. Egyszerű halmazok. Nem túl bonyolult, de arra tökéletes, hogy az ember lássa, hogy a patkányoknál nagy és egymást metsző vonzásterületekről van szó. A patkányok keresztezik egymás útját. Az ön telke lehet egy 10-12 példányos kolónia metszéspontja is.
Egy vándorpatkány napi tápanyag-szükséglete 20-50 gramm, de rossz szokása, hogy ennél sokkal több táplálékot képes elhurcolni a fészkébe a szűkösebb időkre. Ha a patkányméreg nincs rögzítve akkor simán elviszi azt. Szóval, ha rögzítés nélkül tesszük ki a patkánymérget, akkor lehet, hogy bár több patkány irtására is elegendő lenne, nem lesz lehetőségük enni belőle, mert egy másik szimplán elhurcolta. Mi pedig azt fogjuk gondolni, hogy itt baromi sok patkány garázdálkodik, vagy tévesen azt fogjuk levonni, hogy az adott patkányméreg semmit sem használ, mert hiába fogyott el egy csomó, ugyan úgy van patkány.
Nem mindegy, hogy azért fogyott-e el a patkányméreg, mert megették, vagy azért mert elhurcolták. És az sem mindegy, hogy megették, mert simán rezisztensek, vagy sokkal többen vannak, mint gondoltuk. De az is, lehet, hogy nem számoltunk a behatási idővel.
A patkányméreg behatási idejével kötelező számolni
Korábban írtam, hogy egy patkány napi tápanyag-szükséglete 20-50 gramm. A véralvadásgátló hatóanyagtartalmú mérgek behatási ideje 4-5 nap. Vagyis ugyanazon patkány, akinek bár elég lenne egyszer fogyasztania a kihelyezett méregből, még a következő napokban is felkeresheti a védett területet, és újra fogyaszthat a kihelyezett méregből, míg el nem hullik. Egy patkány így akár 100-150 gramm mérget is megehet mire elhullik. És ez még optimális becslés.
Ha csak 1 patkánnyal van dolgunk, akkor ez még nem akkora probléma. De minél több patkány akciórádiuszában van az ingatlanunk, annál több méregre lesz szükség. Egyszerre kell számolni azzal, hogy hány patkánnyal van dolgunk, és azzal is, hogy hányszor fognak ide visszajönni a méregből enni.
A legjobb patkányméreg is hatástalan, ha nincs jól felmérve a patkánykolónia irtásához szükséges mennyiség, és nincs belekalkulálva a visszajárás. Sajnos nagyon is mindennapos, hogy a patkánymérget pótolni kell, mert nem lett jól felmérve a mennyiség. Ez nem a patkányméreg hibája. maximum a miénk. De erre nem hibaként kell fgondolni, hanem mint egy védekezési folyamat. Újra kell tölteni a fogyást. Egy Teslanak is lemerül egyszer az akksija.
Egyébként alapvetően a patkányméreg fogyása az, ami mutatja a fertőzöttség mértékét. A drasztikus fogyás nem épp idilli állapotokra utal. De nem szabad elkeseregni. Az, hogy elfogyasztják már önmagában egy jó jel, hiszen nem kell azzal megküzdeni, hogy a patkányt a méreg megevésére rávegyük. Mert sokszor ez sem könnyű, ha másért nem, a patkány mindenevő életmódja miatt. Könnyen találhat magának táplálékot.
A legjobb amit tehet, hogy a patkánymérget a fertőzöttség mértékének megfelelő mennyiségben helyezi ki, és rögzíti azt.
Ha a patkány elviszi a patkánymérget, csak bajt hozunk a fejünkre
Azt már tudjuk, hogy a legjobb patkányméreg az, amire nincs, vagy alacsony rezisztencia mutatható ki. Ilyen jelenleg (2021) a flokumafen, brodifakum és a difenakum. Azt is tudjuk, hogy egy patkány napi tápanyag szükséglete 20-50 gramm, és hogy a méreg behatási ideje 4-5 nap is megvan, így többszöri visszajárással kell számolni. 100-150 g/példány méreggel is lehet kalkulálni, de nem árulok el talán nagy titkot, ha azt mondom, hogy mi ennél már sokkal durvább fogyást is tapasztaltunk egyetlen példánytól, ami egy 16 emeletes ház 11 emeletén kóricált.
Nagyobb bajjal és több méreggel számolhatunk, ha a patkánymérget nem rögzítjük. A megvehető patkánymérgek önmagukban nem alkalmasak a felhasználásra. Mindenképpen kell mellé valamilyen szerelvény amibe ki tudjuk az helyezni. Egyrészt védeni az időjárási behatásoktól, továbbá az illetéktelenektől való hozzáféréstől. És itt elsősorban haszonállatokra, háziállatokra gondolok, sem mint tolvajokra.
De igen fontos szerepe van a zárható szerelvénynek abban is, hogy a patkány a kihelyezett mérget ne tudja elvinni. Ezekbe a szerelvényekbe ugyanis van lehetőség rögzíteni a patkánymérget. Az elhurcolt méreg elkerülhet olyan területekre, ahol haszonállatok, háziállatok vannak, de rossz esetben élelmezési területre is.
A patkányméreg rögzítésének óvórend-szabályok betartása és eredményesség miatt is jelentősége van, de kár lenne a feleslegesen elhurcolt mérgek többletköltségével is számolni, amik simán megkétszerezhetik a felhasználandó irtószer mennyiségét feleslegesen.
A patkányméreg rögzítésére a műanyag, zárt csalétekállomások szolgálnak. Jó magyar szokás szerint sokan megelégszenek csak valamilyen dróttal, amire felfűzhetik a mérget, és odaköthetik valamihez, de ezek sem az időjárástól, sem az “óvatlan” kezektől nem zárja el azokat.
A patkányméreg kihelyező láda, más nevén patkányetető láda belső részén található egy fémrúd, amire rá lehet húzni a patkánymérgeket. Van teljesen fekete, és áttetsző fedelű láda is. Utóbbi azért szerencsésebb, mert a lába felnyitása nélkül lehet látni a fogyást.
A sikeres patkányirtás után van még egy fontos teendő: fertőtlenítés
Az egy dolog, hogy sikerül kiválasztani a legjobb patkánymérget, és sikerül vele egy eredményes patkányirtást csinálni, itt még nem szabad hátradőlni. Sajnos egyáltalán nem bevett szokás, pedig kötelező lenne, hogy a fertőzött területet fertőtlenítsék. A patkány ugyanis azért számít egészségügyi kártevőnek mert fertőző betegségeket terjeszthet. Nem is akármilyen betegségeket. Nem cél ráhozni senkire sem a frászt, de nagyon fontos nyomatékosítani, hogy a patkányirtás után a terület fertőtlenítéséről nem szabad megfeledkezni.
A patkány igazoltan terjesztett már a pestist, rágcsáló kiütéses tífuszt, patkányharapási- és a vírusos hemorrhagiás lázat leptospirosist, trichinellosist.
Csak egy gyors bemutatkozás ezekről a betegségekről:
A pestist nem a patkány, hanem a patkányon élősködő bolha terjeszti, és csípéskor juttatja az emberbe a kórokozót. A 2-6 napos lappangási időt hirtelen felszökő láz, delírium, nyugtalanság, zavartság követi. A nyirokcsomó elhal, bevérzik, ödéma alakul ki, megjelenik a búbópestit. Az aztán tovább terjed a tüdőre, tüdőpestis, ami innentől kezdve már cseppfertőzéssel is tud terjedni. Ezért van járványügyi jelentősége a patkányok irtásának.
A jó hír, hogy pestises megbetegedést 1828 óta nem észleltek Magyarországon, de a rossz hír, hogy ettől függetlenül a WHO évente jó pár ezer esetet regisztrál.
A Leptospirosis (iszapláz) kórokozója a bőrön található apró sérüléseken keresztül jut be a szervezetbe. Általában 9-10 napos lappangási idővel kezdődik, majd megjelenik a láz, a fejfájás, és a végfájdalom. Néhány nap múlva veseelégtelenségi tüneteket okoz, súlyos esetben pedig halálos kimenetelű máj-, és vesekárosodást. Legjellemzőbb, hogy a patkány vizeletével szennyezett dolog, tárgy érintkezésével jut az emberi szervezetbe a kórokozó.
A Trichinellosis különböző fonalférgek által előidézett betegség. 7-10 napos lappangási időszak után a nyersen vagy nem jól átsütött fertőzött sertéshúst elfogyasztva, fertőzött húsból az emésztőnedvek hatására a lárvák a tokjukból kiszabadulnak. Egy idő után elkezdenek szaporodni, és bekerülve a véráramba az egész szervezetet elárasztják. Eleinte magas láz mellett izom- és ízületi fájdalom lép fel, de a légző- és a rekeszizom érintettsége miatt pedig nehéz légzés alakul ki. Szerencsére a leírtak ellenére jól gyógyítható.
A tifusz lefolyása szerencsére enyhe. Fejfájással és lázzal kezdődik, majd egy héten belül megjelennek a kiütések, melyek kb 2 hét alatt múlnak el. A betegség antibiotikummal jól kezelhető. Érdekessége, hogy ezt is a bolha, vagyis ürülékénes sebbe jutása okozza.
A patkányharapási láz influenzaszerű tüneteket okoz. A harapáskor a patkány nyálmirigyén élő kórokozók jutnak a szervezetbe. A betegség orvoslása viszonylag egyszerű, mert tetanusz oltással kezelhető. Ha valakit patkány harapna meg, mindenképpen jelentkeznie kell tetanusz oltásra.
Ahogyan fentebb olvasta a betegségek elég sokrétűek mind lefolyásukban, mind a megfertőződés formájában. De mindben közös a patkány, amelynek az irtása után, vagy ha épp folyamatosan küzdünk ellene akkor a védekezés során figyelni kell a területek fertőtlenítésére is.
Ha a cikk elolvasása után inkább szakemberre bízná a patkányirtást, akkor minket bátran kereshet. A patkányirtási szolgáltatásunkról itt olvashat.
Összegzés:
A patkányméreggel szembeni rezisztenciával mindenképpen számolni kell. Ha olyan környezetben él, ahol évek óta fennálló probléma a patkány, akkor törekedni kell a legjobb hatóanyagok alkalmazására. A flokumafen, brodifakum, és a difenakum hatóanyagú patkánymérget érdemes keresnie. A mennyiségi kalkulációnál számolni kell a visszajárással. A patkány az első fogyasztástól az elhullásig többször is felkeresheti az etetőhelyet, így a napi 20-50g-os tápanyagigénye figyelembevételével elképzelhető, hogy egy példány akár 100-150g mérgezett csalétket is meg fog enni. A patkánymérget mindenképpen időjárás, és illetéktelenektől védve, zárt műanyag etetőládába tegye ki, és feltétlenül rögzítse a mérget a ládában, mert a patkány szeret szűkös időre gyűjtögetni, és elhordja az ennivalót, így a többi példány nem fog tudni enni a méregből. A fogyásból következtethetünk a fertőzöttség állapotára. Számolni kell, hogy erősen fertőzött terület esetén a mérgeket pótolni kell.
A patkányirtás után ne feledkezzünk meg a fertőzött terület fertőtlenítéséről, mert a patkány igazoltan több betegség terjesztésére képes, köztük olyanokkal, mint a pestis, tifusz, iszapláz, patkányharapási láz.
OKÉ, de most milyen patkánymérget vegyek és hol
Mivel feltehetően ön csak lakossági forgalmú irtószerekhez fér hozzá, így a szerintünk 3 legjobb hatóanyag közül brodifakumot tartalmazó patkányirtó szereket tudjuk javasolni. Ezek külön engedély nélkül is megvásárolhatóak. Webáruházunkban két féle patkányirtó szert is megtalál, de nem lennénk szakemberek, ha nem készítettünk volna külön csomagot a patkányirtáshoz, ami már tartalmazza a szerelvényeket, és a szükséges patkányetető ládákat is. A patkányirtó csomagajánlatainkat itt nézheti meg.
Jelen ismeretünk szerint ezeknél a hatóanyagoknál a legkisebb a rezisztencia.
A fenti patkányirtószerek 100-150g-nyi mérget tartalmaznak. Ez a mennyiség 1 db etetőtálca egyszeri feltöltésere elegendő. A feltöltött patkányetető ládát az állatok vonulási útjaik menték, fészkeik környezetében, potenciális tápanyagforrásuk (szemetes) környezetébe kell elhelyezni. Egy zárható patkányetető láda költsége kb 2.500 Ft, plusz a bele való méreg 900 Ft. A várható költség feltöltött ládánként 3400 Ft. Szinte nincs olyan terület, amit egy feltöltött ládával védeni lehetne, 2-3 ládával érdemes számolni, és legalább 1 csomag pótlással. A várható költségek kb 10.000 Ft körül alakulnak. Webáruházunkban pontos árakat fog találni.
Ha inkább szakemberre bízná a patkányirtást, akkor minket bátran kereshet. A patkányirtási szolgáltatásunkról itt olvashat.
