Ahogy terjeszkedik az emberiség, egyre több természetes életteret veszünk el más élőlények elől. Az urbanizáció így nem csak ránk, emberekre vonatkozik, de azokra az állatokra is, akik természetes élőhely hiányában kénytelenek az új körülményekhez adaptálódni. Ilyen alkalmazkodó emlős a nyest is, aki annak ellenére is szívesen osztozik velünk otthonunkon, hogy mi sosem invitáltuk meg. És ha egyszer befészkeli magát valahova egy (vagy több) nyest, nagyon nehéz kitessékelni, ráadásul ott tartózkodása során komoly anyagi károkat is okoz a tulajdonosoknak. Lássuk hát, mit lehet tenni ellene!
A nyest felismerése
A nyest egy fürge, ügyesen mászó ragadozó, ami a menyétfélék családjába tartozik. Jellegzetes barna bundája, elől található fehér mellénye miatt a nyest felismerése viszonylag egyszerű feladat. De mivel láthatatlanul közlekedik, emiatt általában akkor jövünk rá, hogy egy nyesttel élünk együtt, mikor már stabilan befészkelte magát hozzánk. Az általa keltett hangok, szagok, valamint a széthagyott élelem- és ürülék maradványok azok a nyomok, melyek segítenek a hívatlan vendég azonosításában.
A nyest felismerése a hátrahagyott nyomaiból
A legtöbben előbb találkoznak a nyestre utaló külső jegyekkel, mint magával az állattal. Három jellemző területet fogunk megvizsgálni.
A nyest hangja:
Bár a nyest kutyaalkatúak alrendjébe sorolható, a hangja, és egyébként mozgása is jobban emlékeztet a macskára. Mint ragadozó állat a nyest alapvetően halk, de elnyúló macskaszerű visításával fel tudja magára hívni a figyelmet. De a nyest morgó hangja már előbb emlékeztet minket a kutyákra.
A nyest “tombolása” a padláson is járhat zajhatással. Ezt leginkább a fafödémes családi házban lakók tapasztalhatják. A kárvallottak beszámolói szerint a tetőtérben tanyázó nyestek általában hajnali három óra körül a legzajosabbak. De ez inkább az ember felszínes alvásának átlagos időszakát jelzi, mint a nyestek aktivitását. Az ugyanis jóval hosszabb, gyakorlatilag sötétedéstől kora reggelig tart. Neszeik sokféle, félelmet keltő elemből szövődnek össze: kaparászás, kaffogás, morgás, vinnyogás kusza keveréke. Ilyenkor játszanak, territóriumért harcolnak vagy a prédával küzdenek. Ha a ház lakói álmatlanul forgolódnak, a nyestek megszokják az emberi zajokat, és nappal is előmerészkednek.
A nyest ürüléke:
Minden élőlény ürüléke az általa folytatott táplálkozás milyenségének függvényében változik. A nyest adott életközege is nagyban befolyásolja táplálkozási lehetőségeit. A nyest alapvetően ragadozó állat, ezért apróbb rágcsálókkal, madarakkal, békákkal, bogarakkal és kisebb háziállatokkal, vagy azok tojásával táplálkozik. Tavak melletti övezetben akár halakat is fogyaszthat.
Ugyanakkor ez a kis állat nagyon szereti a gyümölcsöket is. Emiatt a 4-5 cm hosszú, ceruza vastagságú, jellegzetesen görbülő ürüléke gyakran van tele magokkal. A nyest ürülékkel és vizelettel jelöli meg területét, ezért ha otthonunk környékén ezzel a jellegzetes széklettel találkozunk, akkor bizony számba vehetjük az új lakó jelenlétét. A nyest ürülékét feltűnő helyeken, például köveken, fatörzseken, kitaposott ösvényeken hagyja. A padlástéren átható vizeletének szaga és ürüléke is egyértelmű jel.
A nyestek segítenek megtisztítani a környéket az egerektől, patkányoktól, sőt akár galamboktól is; viszont a tyúkólat sem vetik meg. Hidegvérű gyilkos lévén élvezetből is öl: elroppantja áldozata nyakát, és csak a fejét fogyasztja el. A nyest fészke környékén gyakran találunk széttört tojáshéjakat is.
A nyest ürüléke nem összetéveszthető az egér, vagy patkány ürülékekkel, melyek lényegesen kisebbek. Az egér ürüléke a zizire, búzaszemre, a patkány ürüléke inkább kapszulára emlékeztető formája van.
A nyest által okozott károk:
A padlástérre felhordott “ételmaradékok” rothadó szaga elég jellegzetes. Bár a nyestnek nincs a patkányhoz hasonlóan folyamatosan növő foga, amit koptatnia kellene, a nyest is előszeretettel rág meg dolgokat. Főleg a fiatal, kíváncsi példányok rágnak meg előszeretettel mindent, amelyek jellemzően tavasszal kóborolnak anyjukkal. Gumiabroncsok, kábelek, szigetelések. Akár több 100.000 Ft-os károkat is okozhatnak.
Miért gond, ha a nyest a családunk tagjává szeretne válni?
Az együttélés sosem könnyű, pláne nem, ha egy nyestről van szó. Ez az állat a nyugodt, zavartalan helyeket kedveli, így például a meleg tetőtereket, garázsokat, sufnikat, nyári konyhákat, sőt, a szellőzőrendszereket és az autók motorterét is szívesen kisajátítják. Könnyedén felmászik bármelyik ereszcsatornán, és ha a padlásra költözik, a vékony födémen át tisztán lehet hallani az éjszakai dorbézolást, rohangálást, karmolászást.
A nyest ürüléke és vizelete, mellyel saját területét jelöli, igen kellemetlen szaggal jár; ráadásul a vizelet akár az alsóbb szintekre is leszivároghat. A nyest a fészeképítéshez mindent felhasznál, amit csak talál: megrágja a szigetelést, a kábeleket, a műanyag borításokat, és bármi egyebet. Az autó motorterébe mászva egyetlen este alatt tönkreteheti járművünket. Láthatjuk tehát, hogy a nyest rossz szokásai komoly anyagi károkat okozhat nekünk, éppen ezért érdemes minél előbb búcsút vennünk ingyenélő albérlőnktől.
Mit lehet tenni nyest ellen?
Habár számtalan népi praktika kering az interneten, ezek hatékonysága a gyakorlatban szinte mindig kudarcot vall. A nyest tartós elűzése valójában komoly szakértelmet kíván. Ahhoz, hogy fel tudjuk lépni a nyest ellen, ismernünk kell az állatot. A nyest ugyanis egy óvatos ragadozó.
A nyest mérgezése:
A méreg kihelyezés mindamellett hogy tiltott, nem is javasolt megoldás, hisz a bomlásnak induló tetemhez nem biztos, hogy hozzá tudunk férni. Ha a nyest ellen különböző ház mérgekkel próbálkozna, pl. fagyálló számolni kell a rothadás kellemetlenségével. És azzal a kihívással is, hogy egy ilyen “méreg” elfogyasztására elég nehéz lesz rávenni az állatot. Ennek hallomásból szerzett piszkos trükkjeit azonban nem szeretnénk senkivel megosztani.
Jelenleg nincs forgalomban nyest elleni méreg, és a biocid szabályozás értelmében tilos is nyest ellen más kártevő irtására irányuló forgalomban lévő méreg kihelyezése, igaz ezt ellenőrizni senki nem fogja. Egér, és patkánymérgek kihelyezése nyest ellen nem engedett. Mivel a nyest harcias, és gyakran szerez sérüléseket, így a véralvadásgátló hatóanyagú rágcsálóirtók elvben hatékonyak lennének, a más étrend miatt ezeket a mérgeket a nyest nem fogja elfogyasztani. Nem beszélve arról a bitrex nevű keserítő anyagról, ami a rágcsálóirtó szerben található, így a nyest várhatóan azonnal kiköpné a vele kevert élelmet.
Nyest csapda, élvefogó:
A nyestet élvefogó csapdával megfogni komoly kihívás. Óvatos ragadozóról van szó. Mindenképpen strapabíró, rozsdamentes acélból készült, ketreces élvefogó csapdát érdemes erre használni. De fontos tudni, hogy önmagában egy ilyen csapóajtós típusú élvefogó csapda még egyáltalán nem garancia a befogásra. Sőt, ha őszinte akarok lenni, akkor egy ilyen csapda önmagában kb. 10% a sikerre.
A csapda sikeressége nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk azt jól álcázni, és mennyire kívánatos csalétket tudunk a nyest számára felkínálni. Az élvefogó nyest csapda álcázásánál az első és legfontosabb, hogy a járófelületét elrejtsük. Erre jó megoldás lehet a széna, szalma, de akár a homok is. Az a fontos, hogy ne lehessen érzékelni, de még össze tudjon csapódni a csapda ajtaja.
A ketrec többi részét is érdemes álcázni, szalmával letakarni. Egy természetes közeget kell kialakítani, ami a legjobban hasonlít egy olyan “vadászterületre”, amit a nyest gyakran látogat. Ha ezzel megvagyunk akkor van csak értelme tovább lépni, és kiválasztani az ideális csalétket.
A fürjtojás egy könnyen beszerezhető, de még hatékony csali a nyest számára. Ha bízunk a csapdánkban és a sikerünkben, akkor lehet, hogy nem kell messzebbre menni, mint a fürj tojás. Egyébként az igazán jó csalétkek az élő állatok jelentik. A legtöbben erre esküsznek, ami egyébként a nyest ragadozó életmódja végett logikus magyarázatnak tűnik is. Galamb, napos csibe. Mi nem teszteltük, mert ez a fajta áldozathozatal tőlünk távol áll. Persze nem muszáj feláldozni az állatot, mert aki igazán leleményes az ki fogja tudni találni, hogy hogyan használja az élő állatot úgy csalinak, hogy azt nem áldozza fel. Akár külön ketreccel, egymást elválasztó rácshálóval.
Ha van egy jó acélból készült élvefogó nyest csapdánk, jól tudjuk azt álcázni, és természetes közegbe helyezni, sikerül jó csalit találni, akkor elég jó esélyünk van a nyest befogására. A kihelyezést követően nem érdemes rögtön aktiválni, pár napot ajánlott “ismerkedésre” otthagyni, mert a nyestek lehet, hogy eleinte csak körbeugrálják, és ha ilyenkor lecsapódik, akkor legközelebb nem fog belemenni.
Az élvefogó csapdázás hátránya, hogy az élő nyestet a későbbiekben 1-2 km-rel arrébb ki kell engedni, ami városias környezetben nehezen lesz úgy meghatározható, hogy azzal ne egy másik embernek csináljunk vele problémát. A másik gond az élvefogó nyest csapdával, hogy egyszerre csak 1 nyest befogására alkalmas. Ha hosszú napok után sikerül megküzdenünk egy nyesttel, lehet, hogy pár nap, pár hét után újabb látogató jön. További hátrány, hogy ezt csak zárt térben előnyös használni. Utcán parkoló autót ezzel már nem lehet védeni a nyest elől.
Hogy hogyan kell kihelyezni a nyest csapdát, hogy el is fogjuk az állatot, arról itt írunk részletesebben.
TIPP: Ha sikerül befogni és áttelepíteni a nyestet, ne felejtse el a területet fertőtleníteni.
Ultrahangos nyestriasztó:
Az ultahangos riasztók döntő többsége véleményünk szerint sajnos csak parasztvakítás. Elnézést a kifejezésért. Ugyan egy teljes üzletág épül erre, mi csak egy közel 30 éves tanulmányt találtunk arra vonatkozóan, hogy az ultrahang milyen hatással van bizonyos élőlények viselkedésére. Ott több élőlényen (rovaroktól rágcsálókig) végzett teszt során az jött ki, hogy semmilyen. Kivéve a moly szaporodásánál fedeztek fel valami kimutatható változást. De az összes többi eltérés nem volt szignifikáns.
Találtunk olyan vizsgálatokat, bár már közel nem volt annyira teljes körű, mint az előző, melynek keretében vontak le olyan következtetést, ahol a táplálkozási szokásokat némiképp sikerült befolyásolni ultrahanggal, de fontos tudni, hogy ott is az jött ki, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az állat egyrészt mihez van már hozzászokva, és mennyire szükséges azt az adott területet meglátogatnia, másrészt milyen intenzitással, milyen Hz tartománnyal próbáljuk az állatot elzavarni. Egy városi környezetben, egy élelmet kutató állattal sokkal kevésbé fog egy ultrahangos készülék kifogni. Főleg, ha nagyon keres valamit. Nem beszélve arról, hogy az ultrahangos kísérletek során számítógéppel vezérelt, folyamatosan mért, több különböző variánst teszteltek (más frekvenciák, más ritmusok). Egy ultrahangos számítógép vezérelt készülék pedig sokkal komplexebb, mint egy kompakt nyest riasztó. A legtöbbről a Hz tartományon kívül semmit nem tudunk meg.
Korábban házilag teszteltük mi is az ultahangos egérriasztókat, aminek az eredménye az volt, hogy az egér végül a ultrahangos riasztó centrumában békésen aludt, míg lett volna lehetősége átmenni egy alagúton egy olyan terráriumba, ahol ugyanazon körülmények voltak ultrahang nélkül. Igaz, most nyestről van szó, de az utrahangos készülékek tartománya teljesen lefedi az egér hallástartományát. Szóval nincs arról szó, hogy a nyestnek biztosan más frekvencia kell, mert a készülékek 10-30 kHz-et tudnak, ami az egér hallástartományába biztosan benne van, viszont a nyest hallástartományáról sok kutakodás után sem találtam információt.
A legtöbb esetben véleményünk szerint az állat más területre szokása miatt szűnik meg egy probléma és nem az ultrahangnak köszönhetően. Ugyanaz az eredmény valószínű riasztó nélkül is megtörtént volna. Semmilyen ultrahanggal működő állat riasztót nem tudunk szakmailag támogatni. Elég sajnálatos, hogy bár nincs bizonyítva az ultrahang működése, sőt mi csak cáfolatot olvastunk azon kevés anyagokban, ahol tudományos szinten, egyetemi szinten vizsgálták, mégis megannyi cikk, hivatkozik az ultrahangos riasztók sikerességére.
Mi nem kaptunk sehol tudományos bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ultrahangos nyestriasztó valóban működne, és az ultrahang tényleg riasztó hatással lenne az állatra. És más egy laborban, ahol nincs annyi külső befolyásoló, mint a szabadban, ahol az állat menekülhet a veszély elől, hideg elől, kereshet menedéket, vagy élelemet, de csak pusztán randalírozhat is.
Másrészt, ha a nyest hozzá tudott szokni a városi zajokhoz, mi a garancia arra, hogy az ultrahanghoz ne tudna. Csupán azért mert mi nem halljuk ezt a frekvenciát, nem biztos, hogy annyira elviselhetetlen lenne. Ha így lenne, akkor azok a kutatások is elég más eredményt adnának.
Nyest porzása, elűzése:
A ma ismert leghatékonyabb nyestriasztó módszer a porozás. A nyest elleni porzás lényege, hogy az állat által megszokott területre egy erős illatú, kellemetlen ízű, de nem mérgező port juttatnak ki. A nyest miután meglátogatta a porral befedett területet irritálni kezdi a szaglószervét, de a “randalírozása” közepette a bundájára is rákerül, aminek tisztításakor a nyest a por kellemetlen ízével is találkozik.
Ez a kettős inger okoz akkora kellemetlenséget, hogy a nyest legközelebb egy másik padlásteret válasszon.
A nyest por levendulaolajat tartalmaz, vagyis a hatóanyaga teljesen természetes. A nyest elleni porzáskor figyelni kell arra, hogy a területet egyenletesen fedjük be a porral. És mindenhová jusson belőle egy vékony réteggel. Nem kell a porrétegnek nagyon vastagnak lennie. A nyest riasztó por webáruházunkban is megvárásolható 200g-os, 400 g-os, illetve 1 kg-os kiszerelésben.
Az előnye, hogy könnyen, és gyorsan kivitelezhető, illetve a hatását akár 2 évig is megőrzi. Ezzel a fajta nyestriasztással már több pozitív visszajelzésünk volt az elmúlt 1-2 évben, mint az ultrahangos riasztóval a 25 éves pályafutásunk alatt. A hátránya ugyanakkor, hogy ezt csak zárt térben lehet használni. Ott, ahol a por nedvességnek, esőnek, párának van kitéve, ott ez a megoldás nem fog működni.
Nyest ellen kutyaszőr:
Erről a praktikáról sokat olvasni. A nyestek tartanak a kutyáktól, ez való igaz. De fontos tudni, hogy a nyest egészen másképp viselkedik egy olyan területen, ahol a kutyák szabadon vannak, és olyan területen, ahol a nyest már kifigyelte, hogy az állat pórázon, vagy kennelben van. Egy kutyaszagú pokróc, vagy szétszórt kutyaszőr a padláson nem lesz a nyest ellen megoldás. Egy urbanizálódott nyest már hozzászokott a városi zajokhoz, városi környezethez. Ez a trükk túl egyszerű, hogy ki tudjuk vele játszani.
Összefoglaló:
A kutyaszőrös pokróc, a vizes palack és az egyéb népi praktikák sajnos nem járnak túl egy urbanizálódott nyest eszén. Egy állat, ami már hozzászokott a városi környezethez, megszokta az embereket, és kifigyelte a háziállatokat egyszerű eszközökkel már nehezen elüldözhető. A nyest megmérgezése helyett inkább annak elriasztására kell fordítani az energiát. Erre a legjobb módszer a különböző nyestriasztó készítmények, de az elektromos nyestriasztókkal nekünk már van egyfajta tudományos ellenszenvünk. Ha szeretné a padlásterét szakemberekre bízni, olvassa el, hogyan dolgozunk.
Nem élettérül szolgáló zárt térben (pl:padlás, sufni) a nyestriasztó port ajánljuk, autó motorterétől való távol tartásra a nem ragacsosan száradó nyestriasztó sprayt, de ugyanezt érdemes használni az élettérül szolgáló időjárástól védett területek védelmére is, mint egy terasz, esetleg nyári konyha.
